Hősök szobra
A Hősök Szobrát 1924-ben állították fel, az első világháborúban elhunytak emlékére. Frigyes főherceg szervezésében, nagy ünnepség keretében adták át. 1946-ban a második világháború hősi hallottainak neve is felkerül az emlékműre.
Sátorhely
A Hősök Szobrát 1924-ben állították fel, az első világháborúban elhunytak emlékére. Frigyes főherceg szervezésében, nagy ünnepség keretében adták át. 1946-ban a második világháború hősi hallottainak neve is felkerül az emlékműre.
Az eredeti emlékkeresztet 1922-ben állították pontosan a mai helyén. Ez a kereszt Albert Kázmér hercegnek – Mária Krisztina főhercegnő férjének – állít emléket, halálának 100. évfordulója alkalmából. Állította Habsburg Frigyes főherceg.
Frigyes főherceg utasítására, a már kevésbé kihasznált magtárt templommá (kápolnává) alakítják. 1926 szeptemberében Szent kereszt felmagasztalása napján szentelik fel. Látnivalók: színes ólom üvegablak, leventezászló, Angster orgona, tölgyfa burkolatú oltártér.
A termékenység szobrot a Bólyi Állami Állami Gazdaság ajándékozta a településnek abból az alkalomból, hogy pusztából faluvá nyilvánították 1984-ben. A szobor alkotója: Trischler Ferenc pécsi szobrászművész.
2016-ban került átadásra a felújított régi füstölő, amit az uradalmi cselédek közösen használtak. A füstölőben a régi disznóvágásokhoz használt eszközök vannak kiállítva.
2014-ben az önkormányzat alakította ki a kiállító teret az egyetlen eredeti állapotban megmaradt magtárrészből. A háromszintes épületben, az uradalom területén megmaradt és évtizedekig gyűjtött régi tárgyak vannak kiállítva. Itt kapott helyett a több mint ezer plüssmackóból álló mackó kiállítás, illetve a Könyvmentő műhely, valamint Kiss Béla helytörténész emléksarka is.